Lukács György és George Steiner levelezése
[Az eredeti, német nyelvű levelezést ld. itt.]
1. George Steiner Lukács Györgynek 1963. április 5-én
Cambridge, 1963. április 25.
Cher Maître,
Hosszú évek óta tanulmányozom az Ön műveit; a Lukáccsal való találkozás a nagy szellemi kalandok egyike volt a számomra. Gondolatai vörös fonálként húzódnak végig sok munkámon. Az Ön példájának köszönhetem a hitet, hogy az embernek ebben az embertelen évszázadban is joga van költészettel és metafizikával foglalkozni. hogy szabad és kell is kritikusnak és tanárnak lennie.
Amikor csak tehettem, írtam Lukácsról, és megpróbáltan terjeszteni és kommentálni az Ön gondolatait. Egy és más ((Encounter, Times Literary Supplement, Kenyon Review, Esprit)[1] talán a szeme elé is került Önnek. Bátorkodom egy esszémet, amelyet 1960-ban jelentettem meg, mellékelni is a levélhez. Az e havi Encounterben egy, az Ön műve ellen intézett ostoba, durva támadás olvasható.[2] A következő számban igen gorombán válaszolni fogok rá.[3]
Két könyvet írtam, Tolstoy or Dostoevsky,illetve The Death of Tragedy címmel[4] (az utóbbi már megjelent németül, az előbbi megjelenés előtt). Beszélek németül (bár az írásban nincs gyakorlatom), franciául és olaszul. Cambridge-ben vagyok docens, bár amerikai állampolgár vagyok. Süléimmel 1940-ben menekültem el Franciaországból.
Idén Lukácsról adtam elő Cambridge-ben. Egy előadássorozatban, amely Marxnak, Freudnak és az antropológiának a kultúránkra és irodalmi fogalmainkra gyakorolt hatásával foglalkozott, két előadást szenteltem Lukácsnak és kisugárzásának Adornóra, Ernst Blochra, Lucien Goldmannra. Bár az itteni fakultás fölöttébb barátságtalanul viseltetett a téma iránt, körülbelül 400 hallgatóm volt! Ami csak létezik angolul az Ön művei közül, azt mostanában buzgón olvassák Cambridge-ben.
Mély öröm volna számomra találkozni Önnel, és elbeszélgetni egyről s másról. Vízumért folyamodom, és szeretnék július 2. és 9. közt Budapesten lenni. Az utazás fő célja egy Önnél tett látogatás. Volna ideje fogadni engem?
Kérem, bocsájtsa meg rossz írott németemet.
Tisztelettel
[Kézírással és alatta gépelve is:] George Steiner
Churchill College
Cambridge
England
2. Lukács György George Steinernek 1963. május 1-én
1963. május 1.
Kedves Steiner Úr,
nagyon köszönöm április 25-i, igen érdekes levelét és annak mellékleteit. Szívből köszönöm azt az érdeklődést, amelyet a munkám iránt táplál. Ugyanakkor be kell vallanom, levelének mellékletei voltak az első írások, melyeket Öntől olvastam.
Július elején egész biztosan Budapesten vagyok. Kérem, röviden értesítsen az érkezése előtt, hogy találkozásunk kedvéért szabaddá tudjam tenni magam. Azt hiszem, hasznos volna, ha találkozásunk előtt valamelyest ismerném az írásait. Azt hiszem, beszélgetésünk úgy konkrétabb és gyümölcsözőbb lehetne.
Még egyszer megköszönve a munkám érdekében való fáradozásait szívélyes üdvözlettel az Ön híve
Lukács György
3. George Steiner Lukács Györgynek 1963. május 13-án
Cambridge 63. május 13.
Kedves Lukács professzor,
a két könyvem úton van Önhöz. Válaszom Lichtheimnek az Ön műve ellen intézett támadására a következő Encounterben olvasható.
Továbbra is várok a vízumra, de remélem, minden további nélkül rendben lesz minden. Július 2-án Bécsből utazom Budapestre egy oxfordi tanár, Peter Nettl társaságában. Nettl egy nagy Rosa Luxemburg-biográfián dolgozik,[5] és szeretne bemutatkozni Önnek. Mindketten nagy tisztelői vagyunk az Ön művének, és a budapesti út egyfajta Lukács-zarándoklat!
Tisztelettel és ismételt bocsánatkéréssel az írott németem hibáiért, az Ön híve
[kézírással, alatta gépelve:] George Steiner
4. Lukács György George Steinernek 1963. május 23-án
63. 5. 23.
Kedves Steiner Úr!
Nagyon köszönöm május 13-i levelét, valamint a két könyvet. Igyekszem az Ön megérkezése előtt mindkettőt átolvasni, hogy megvitathassuk a bennük fölvetett kérdéseket. A szóról írt cikkét[6] nagy érdeklődéssel és sok mindennel ellenkezve olvastam: erről is majd szóban a maga idején.
Örülök a Nettl tanár úrral való találkozásnak. Néhány évtizeddel ezelőtt sokat foglalkoztam Rosa Luxemburggal, úgyhogy bizonyára találunk érintkezési pontokat.
Július elején biztosan Budapesten vagyok. Hívjon föl, hogy találkozónkat pontosan megbeszélhessük.
Szívélyes üdvözlettel híve,
Lukács György
5. George Steiner Lukács Györgynek 1963. május 29-én
1963. május 29.
Kedves, tisztelt Lukács professzor,
épp most hallottam Oslóban Vogt professzortól arról a nagy személyes veszteségről, amely röviddel ezelőtt érte Önt.[7] A legnagyobb tisztelettel kérem, hadd fejezzem ki együttérzésemet és mély sajnálatomat.
Íme, a kis riposte az Encounterben.[8]
Remélem, hogy időközben megérkeztek a könyveim, és nem hatnak túl kiábrándítóan!
Az Ön híve
[kézírással:] George Steiner
6. George Steiner Lukács Györgynek 1963. augusztus 17-én
Cambridge, 1963. augusztus 17.
Kedves, tisztelt Lukács professzor,
a BBC el van ragadtatva attól, hogy kész volna hangszalagra rögzíteni egy, az ideológiai és kulturális koegzisztenciáról velem folytatott beszélgetést. Ha minden jól alakul, nagy örömömre télen újra meglátogathatnám.
Amikor visszatértem Cambridge-be, az a kérés fogadott, hogy írjak egy esszét Önről a Contemporary Realism amerikai kiadásának bevezetőjeként.[9] Elfogadtam, és most az Esztétikára várok, amelyet a Times Litterary Supplement számára is recenzeálni fogok.[10]
Mint valószínűleg már látta, Lichtheim a legostobább és legbrutálisabb módon megtámadott az új Encounterben,[11] anélkül hogy akár csak kísérletet is tett volna a dolog konkrét vagy őszinte tárgyalására.
Mindig csak azokra a szép, mélyen inspiráló órákra gondolok, amelyekkel megajándékozott bennünket. Az Ön szobájában az embert átmelegíti a gondolat.
Az Ön híve,
[kézírással:] George Steiner
7. Lukács György George Steinernek 1963. augusztus 31-én
63. augusztus 31.
Kedves Steiner Úr!
Köszönöm augusztus 15-i levelét. Minthogy előreláthatólag egész télen Budapesten leszek, a BBC számára készített beszélgetés bármikor megszervezhető. Csak arra kérem, időben értesítsen érkezése időpontjáról.
Örömmel vettem, hogy recenzeálni akarja az Esztétikát. Levelemmel egy időben írok a Luchterhand kiadónak, hogy küldjön Önnek egy példányt.
Ami Lichtheim urat illeti, úgy tűnik, minden komoly ember számára hízelgőbb őt ellenfelének tudni, mintsem hívei közé számítani.
Szívélyes üdvözlettel az Ön odaadó híve
Lukács György
8. George Steiner Lukács Györgynek 1963. november 12-én
Cambridge 1963. november 12.
Kedves, tisztelt Lukács professzor!
Részletesen megbeszéltem a hangfelvétel lehetőségét a BBC-vel. Minthogy a pillanatnyi tervek szerint csak 25 vagy 30 percet juttatnának nekünk, a dolog úgy tűnik nekem, nem éri meg az erőfeszítést, a költségeket és a nagy fáradságot. Csak néhány napra tudnék jönni, és alig volna időnk valóban megoldani a nyelvi nehézségeket. Én ezen a télen sokkal többet tehetnék az Ön művéért, ha megkapom az Esztétikát a Times Litterarynak írandó recenzióhoz (még mindig várok egy példányra). És mint már hírt adtam Önnek róla, épp elküldtem New Yorkba a bevezetőt a Lukács-cikkek első amerikai gyűjteménye számára. Egy nyelvileg bizonytalan, talán félórás beszélgetés a rádióban aligha engedne komoly bepillantást az Ön gondolatvilágába.
Remélem, feleségemmel egy kellemesebb évszakban jöhetünk, hogy a dolgot nyugodtabban átgondoljuk. Akkor a BBC valószínűleg több teret is engedne nekünk.
Megkapta már Deutscher Trockij-életrajzának fontos harmadik kötetét? Próbáljam Oxfordban elérni, hogy küldjék meg Önnek?
Az Ön híve
[kézírással:] George Steiner
9. Lukács György George Steinernek 1963. november 20-án
63. 11. 20.
Igen tisztelt Steiner Úr!
Nagyon köszönöm november 12-i levelét. Leveleztem Kallin asszonnyal a BBC-beszélgetésről, és nyíltan föltártam előtte a nyelvi nehézségeket. Magam is egyetértek tehát az Ön által javasolt negatív megoldással.
Ami az Ön Timesba szánt recenzióját illeti, már rég írtam a kiadónak. A legjobb tehát, ha most rám hivatkozva dr. Frank Benselerhez fordul, akit hiszen ismer is (Neuwied am Rhein, Heddersdorferstr. 31.). Mi ez az amerikai dolog, amelyhez előszót ír? Először hallok erről. Nagyon hálás volnék a pontos felvilágosításért.
Szívélyes üdvözlettel az Ön híve
Lukács György
10. George Steiner Lukács Györgynek 1963. december 2-án
Cambridge 63. 12. 2.
Kedves, tisztelt Lukács professzor!
Az Esztétika két vaskos kötete már az asztalomon fekszik. A Times három vagy négy hónapot engedélyez nekem a recenzió előkészítésére. Lenyűgöz, ha arra a merészségre, munkára és lelki erőre gondolok, amely ezt a művet létrehozta.
A Harper & Rownál (jó kiadó) megjelenik az Ön Contemporary Realismjának amerikai kiadása, és én írok hozzá előszót – amely kisebb bevezetés szeretne lenni az Ön egész művébe.
Szomorú napok ezek. Milyen igazuk volt a görögöknek! Ha valaki túl fiatal, túl tehetséges, túl hatalmas, túl jómódú, lecsap egy villám, és a földre teríti.[12]
Szívélyes üdvözlettel az Ön híve,
[kézírással:] George Steiner
11. Lukács György George Steinernek 1963. december 21-én
63. 12. 21.
Kedves Steiner Úr!
Nagyon köszönöm december 2-i levelét. Örülök, hogy az Esztétika megérkezett. Jó hallani, hogy a realizmusról írt kis könyvecske Amerikában is megjelenik.
Tökéletesen osztom a hangulatát, mind a személyes tragédiát, mind annak esetleges következményeit illetően. Reméljük, a „világszellem” ebben az esetben is megmutatja erejét.
Szívélyes üdvözlettel híve
Lukács György
12. Lukács György George Steinernek 1964. december 28-án
Budapest, 1964. 12. 28.
Kedves Steiner Úr!
Köszönöm kedves karácsonyi üdvözletét. Elolvastam mind az Esztétikáról írt recenzióját, mind az előszót az amerikai kiadáshoz. Mindkettőt szívből köszönöm. Ami az Esztétika recenzióját illeti, annyit ad, amennyit ma is kivált amennyi a Timesban elmondható. Az elvek igazi megvitatása természetesen a jövő kérdése. Egy ilyen részletekbe menő könyv több éves kihordási időt igényel.
A lehető legjobb kívánságokkal és szívélyes üdvözlettel az Ön híve
Lukács György
[1] Nem minden utalást sikerült megfejtenünk, de az Encounter-cikk talán a következő: Marxism and the Literary Critic. „… difficulties encountered when writing the truth…”, Encounter (London), november 1958, 33–43., a The Kenyon Review-ban pedig az alábbi tanulmány jelent meg: Georg Lukács and his Devil’s Pact, The Kenyon Review (Gambier, Ohio), Winter 1960 (Vol. XXII. No. 1.), 1–18.
[2] George Lichtheim: An Intellectual Disaster, Encounter (London), May 1963, 74–80.
[3] In Respect of Georg Lukács, Encounter (London), June 1963, 92–93. – Steiner Lukács Gelebtes Denkenjéről írt recenziója miatt jóval később, 1982-ben másodszor is vitába keveredett Lukács tárgyában.
[4] Tolstoy or Dostoevsky: An Essay in Contrast, Faber and Faber, 1959; The Death of Tragedy, Faber and Faber, 1961.
[5] Peter Nettl: Rosa Luxemburg, Kiepenheuer & Witsch, Köln 1969.
[6] Feltehetően Steiner Der Rückzug vom Wort című esszéjéről van szó, Merkur (Stuttgart) 1962. június (XVI. évf., 6. sz.), 501–523.
[7] 1963. április 28-án halt meg Bortstieber Gertrud, Lukács felesége.
[8] Ld. a 3. jegyzetet.
[9] Georg Lukács: Realism in Our Time. Litterature and Class Struggle, Translated from the German by John & Necke Mander, preface by George Steiner, Harper & Row, New York & Evanston 1964.
[10] George Steiner: An Aesthetic Manifesto, Times Literary Supplement (London), June 25 1984, 541–542.
[11] George Lichtheim nem csupán Steinernek válaszolt az írásában (Lichtheim Replies), hanem többeknek, akik – Alasdair MacIntyre, Roy Pascal, John Cumming, Geoffrey Carnall – az Encounter augusztusi számában The Case of Georg Lukács. On George Lichheim’s Controversial Article cím alatt reagáltak a cikkére, illetve a Steinerrel kialakult vitára; Steiner a válasz utolsó bekezdésben – Encounter (London), August 1963, 91–96.
[12] Az utalás valószínűleg a Kennedy-gyilkosságra vonatkozik.