Az Unter dem Banner des Marxismus első számairól[1],[2]
Ez a kitűnő folyóirat régóta érzékelhető hiányt pótol. Régóta hiányzott egy olyan, a marxizmussal foglalkozó folyóirat, amely képes a marxizmus elméleti kérdéseit a napi szükségletek által nem korlátozott részletességgel, tágassággal és mélységgel tárgyalni, képes olyan kérdésekre is kitérni, amelyek aktuálisak ugyan, de túl távol esnek a proletariátus napi harcaitól, melyeket a marxista lapoknak szolgálniuk kell, hogysem azokban egyáltalán taglalhatók vagy behatóan taglalhatók volnának. Ha ehhez hozzáfűzzük, hogy a folyóirat emellett új anyagok sokaságát közli Marx, Engels, Lenin, Luxemburg és K[arl] Liebknecht hagyatékából, már ennyi is elég volna bizonyítani a lap létjogosultságát.
Kezdjük az első megjelenésekkel. Egyikük már meglehetősen nagy szenzációt keltett. D[avid] Rjazanovnak, a moszkvai Marx–Engels Intézet vezetőjének, akinek minden itt megjelent Marx- és Engels-cikket köszönhetünk, sikerült föllelnie a Marx Osztályharcok Franciaországban című munkájának újabb kiadásához írt Engels-előszó kéziratát (I. füzet). Ez az előszó a Bernstein-viták óta köztudottan a nézeteltérések középpontjában állt, minthogy Bernstein Engels egy döntő fordulatát, a barikádharcok taktikájának elutasítását, a tiszta legalizmus jeleit vélte fölfedezni benne. Ezt a fölfogást, melyet sokan – mindenekelőtt R[osa] Luxemburg – kezdettől elvetettek, most végképp elintézte ennek a barikádharcok mai lehetőségeivel foglalkozó rendkívül jelentős, a maga idején az SPD pártvezetése által elhallgatott engelsi megnyilatkozásnak a megjelentetése. Marxtól, ugyancsak az I. füzetben, egy kézirat jelent meg a „munkabérről”. Ez szolgált sorvezetőül azoknak a német munkások előtt tartott brüsszeli előadásoknak, melyekből a Munkabér és tőke keletkezett. Ez a vázlat sok lényeges adalékkal szolgál Marx fejlődésének megismeréséhez. Egyrészt olyan gondolatmenetek bukkannak föl benne, amelyek csak majd A tőkében kapják meg végleges megfogalmazásukat, de már 1947-ben sok tekintetben világosan végiggondolva készen álltak, másrészt a korábbinál részletesebb képet nyújt arról a közgazdasági irodalomról, amellyel a fiatal Marx vitába szállt. A II. füzet érdekes és ma különösen aktuális cikkeket hoz az 1853-as New-York Daily Tribune-ból Kínáról és Indiáról. Ezenkívül mindhárom megjelenést Rjazanov nagyon instruktív bevezetői kísérik. Lenintől mindegyik füzet egy-egy írást hoz. Az első füzet élén A marxizmus zászlaja alatt című orosz lapból átvett programadó cikk áll.[3] Bár egyszer már megjelent német nyelven (a Kommunistische Internationaléban, 1922-ben), az újabb kiadás nagyon is üdvözlendő. A cikk átfogó programot ad az új folyóiratnak, és egy sor fontos kérdésben (Hegel, ateizmus stb.) a Lenintől megszokott világossággal és mélységgel fogalmazza meg Lenin nézeteit. A II. füzet Lenin dialektikát érintő észrevételeit hozza, és ezek nemcsak azt mutatják meg, milyen alaposan és mélyen beleásta magát a hegeli Logikába (Engels óta senki marxista nem mérkőzhetik meg vele ebben, még Plehanov sem), de számtalan olyan észrevételt is tartalmaznak, amelyek – persze aforisztikusan – a dialektikus módszert még magánál Hegelnél is tovább viszik. A[bram] Gyeborin bevezető megjegyzéseiből sajnos hiányzik Rjazanov filológiai pontossága, és azok nem adnak felvilágosítást ennek a nagy jelentőségű töredéknek a keletkezési idejéről. Végül pedig – ugyancsak a II. füzetben – Ernst Meyer közöl nagyon érdekes leveleket és följegyzéseket Karl Liebknechttől, Rosa Luxemburgtól és másoktól a Junius-brosúra keletkezéséről. Meyer kísérő tanulmánya nagyon jól tájékoztat az egyes dokumentumok keletkezéséről.
Az eredeti írásokat illetően is nagyon sok értékkel szolgál a lap. Egy rövid ajánló, amilyen ez is, persze nem engedi meg, hogy a cikkek tárgyában kritikailag állást foglaljunk. Ezért csak a lényeges dolgok kiemelésére szorítkozunk. A legjelentősebb hozzájárulás N[yikolaj] Buharintól érkezett. Munkája (Imperializmus és tőkeakkumuláció, I–II. füzet) az első nagyvonalú vita Rosa Luxemburg elméleti főművével. De a cikk a vitától eltekintve is egy sor értékes felismerést tartalmaz (a sémákról A tőke II. kötetében, az egyes tőkések és az össztőkés között mutatkozó módszertani különbségről stb.), és remélhetőleg eléri a célját, hogy ugyanis vitát indítson erről az imperializmus gazdaságtanának tanulmányozásában fontos kérdésről. Emellett különösen kiemelendő N[yikolaj] Ossinski[4] cikke „Az Egyesült államok fölbirtokviszonyairól” (II. füzet), amely érdekesen hámozza ki az osztályeltolódás alakulását amerikai statisztikai anyagokból, és alaposan szétfoszlatja a „parasztország” Amerika legendáját, valamint W[ladimir] Jurinetz a pszichológiai és filozófiai irodalom átfogó ismeretére támaszkodó cikkét (Pszichoanalízis és marxizmus, I. füzet). Ugyanez a szerző tájékoztat bennünket ugyanebben a számban a relativitáselmélet orosz marxista irodalmáról; G. Jakobsen a Kant-ünnepség visszhangjáról a Szovjetunióban; M. J. Lenski a Marx–Engels-archívumról (mindezek az I. füzetben). A II. füzet J[ulius] Schaxel egy inspiráló cikkét tartalmazza „a mai biológia vitalisztikus tévelygéseiről”, A[rkadi] Timirjasew egy cikkét, valamint A[bram] Gyeborin és A[ugust] Thalheimer cikkeit; az utóbbi cikke a benne foglalt Hegel-idézeteknek köszöntően kelthet némi érdeklődést.
Feszülten várjuk ennek a méltón kiállított folyóiratnak a további megjelenését.
[1] Unter dem Banner des Marxismus, Jahrg. I. Heft 1–2., Verlag für Literatur und Politik, Wien 1925.
[2] Archiv für die Geschichte des Sozialismus und der Arbeiterbewegung, hrsg. v. Carl Grünberg, Zwölfter Jahrgang, Verlag von C. L. Hirschfeld, Leipzig 1926, 454–455. o.; kötetben: in: Georg Lukács: Demokratische Diktatur (Politische Aufsätze V.), szerk. Frank Benseler és Jörg Kammler, Luchterhand, Darmstadt und Neuwied 1979, 67–70. o. – Mesterházi Miklós fordítása. – A szerk.
[3] Az 1922-ben indult moszkvai Pod znamenyem markszizmáról, illetve az annak a 3. számában megjelent A harcos materializmus jelentősége című Lenin-cikkről van szó. – A szerk.
[4] Polgári nevén Valerian Obolenszkij (1887–1938) orosz forradalmár, agrárpolitikus. – A szerk.