[Leninről]^[1]

 

Az opportunisták azt mondják: Lenin dogmatikusan alkalmazta az orosz forradalom tapasztalatait a gyökeresen más európai viszonyokra. Elődeik annak idején azt állították: Marx kritikátlanul az emberiség fejlődésének általános törvényeivé emelte az angol kapitalizmus fejlődési tendenciáit. Mindkét esetben csupán arról az apróságról feledkeztek meg, hogy Marx és Lenin világtörténelmi mércével mérhető zsenik voltak. Ahogy Marx az angol gyár (társadalmi szerkezetének és társadalmi előfeltételének) elemzéséből kibontotta a kapitalizmus egészének igazi mozgástörvényeit, Lenin sem csak az orosz forradalom előfeltételeit és lehetőségeit (a proletariátus szerepét, a parasztokhoz való viszonyt stb.) tárta föl, hanem egyszersmind fölismerte bennük a világforradalom alapproblémáit. Egyikük sem pusztán valami olyasmit „általánosított”, ami az adott helyen történetesen igaz. Valódi zsenikként mindketten az összfejlődés makrokozmoszát fedezték föl látnoki erővel egy ország mikrokozmoszának problémáiban.

 

[1] Das Forum (Berlin), 1924. február (VIII. évf., 1–5. sz., „Lenin-Heft”), 22. – Kötetben: in: Georg Lukács: Organisation und Illusion (Politische Schriften III.), szerk. Frank Benseler és Jörg Kammler, Luchterhand, Darmstadt und Neuwied 1977, 185. o. – A Wilhelm Herzog szerkesztette folyóirat az alábbi szerkesztői bevezetővel közölte (Urteile über Lenin cím alatt) Otto Bauer, Edo Fimmen, Maximilian Harden, Lukács, Heinrich Mann, Henriette Roland-Holst é. m. kontribúcióit: „Az Izvesztyija szerkesztősége berlini képviselőjén keresztül fölkért  egy sor jelentős személyiséget, mondjanak ítéletet Leninről. A beérkezett válaszokat a Forum számára a rendelkezésemre bocsájtották. Az alábbiak tűntek a Forum olvasóinak figyelmére is érdemesnek.” – Mesterházi Miklós fordítása. – A szerk.