[Lukács György levele Kun Bélának 1921 áprilisából]^[1]

 

Tisztelt Kun elvtárs,

mivel a találkozóra nem jött el,[2] röviden írásba foglalom a dolgokat.

1) Sz.,[3] azt hiszem, megmondta el Önnek, hogy fraktiótárgyalásról szó sem lehet; a K. B. összülését helyesnek tartom, és Bécsben azt az álláspontot fogom képviselni, hogy létrejöjjön, mégpedig itt, Berlinben. A döntésről értesíteni fogjuk.

Ehhez szükséges a) az itt tartózkodás helyes megszervezése. Sem H-nak,[4] sem L-nek,[5] legkevésbé H-nak nem lehet sokáig Bécsből elmaradnia. Tehát a dolognak úgy kell szervezve lenni, hogy azonnal összejöhessünk, és H. 1-2 nap múlva visszautazhassék. Szükségesnek tartom, hogy ez Otto, és nem Johann[6] révén menjen. Szükséges tehát, hogy maga nekünk címet adjon, ahová megérkezésünket jelezzük; ahol lakásról és összeköttetésről [?] gondoskodnak. L. és én egyszerre jönnénk (L. esetleg az utazás biztosítása céljából I. oszt.[ályon] asszony-kísérettel). H. egy nappal később[.] [2.] b) Úgy Ön, mint mi dolgozzuk ki a tárgyalás  főbb pontjait

α) vitás szervezeti kérdések

β) nemzetközi kongresszus.

Ha más propositiója van, kérem, értesítsen.

2) Johanntól hallom, hogy Hajdu Gyulát akarják ide titkárnak a magyarok. Kérem, kérdezze meg az R. Z.-t,[7] nem ellenkezik-e ez az ő felfogásukkal a magyarokat illetőleg.

3) Rudnyánszky levelet írt Johannak, tele invektívákkal a bécsi „kávéházi literátorok” ellen. Ez is a fraktio szükséges harcmodorához tartozik? Ezt nem azért kérdem, mintha választ várnék rá – mert tudom, hogy az lesz a válasz, ami az orosz küldetések [?] és Vágó esetében volt.

4) Mellékelem a düsseldorfi Bezirkskonferenz Resolutióját és Sz. cikkét. A Konferencián elég erős (de nem nyílt) jobboldali  oppositio volt. Düwel megtagadta Sz. cikkének közlését.  Wegmann jobb felé hajlik – de valószínűleg még megingatható. Nyíltan Levi mellett senki sem foglalt állást. Összbenyomásom, hogy a vidéki [?]  funktionáriusok félnek, hogy a központ nagyon erélyes lesz velük. A jobbik része, ha ez a xxx[8] [3.] megszünt, ki fog tartani az R. Z. mellett.

5) Sz. ellen megindult egy küzdelem. Wegmann felhozta, hogy amikor Maltzahn[9] beszédet tartott, jelentés ment róla az R. Z.-hoz – és Sz-re célzott (aminek Sz. szerint semmi alapja nincs). De ezzel kapcsolatban ő és Franken felhozták, hogy Sz. egy jelentésben Schönbeck [?] visszahívását indítványozta (Sz. Brandlernek írt ebben az irányban az Unio-kérdésből kifolyólag). Felvetették a kérdést, szabad-e küldötteknek egyénileg, a helyi organizatiók tudta nélkül jelentést küldeni, és ez ellen foglaltak állást. Sz. erélyesen védte ezt a „jogát” az R. G. Z.[10] mandátum alapján. De azt mondta nekem, hogy Ön gondolja meg, nem volna-e helyes, hogy ő mint a kerület politikai komisszárja is  kapjon mandátumot. Mert lehet, hogy a jobboldal, ha a helyzet élesedik, az ő tevékenységét a szakszervezeti ügyekre igyekszik redukálni.

Nagyon sajnálom, hogy ezeket az ügyeket nem beszélhettem meg Önnel. Kérem, ha Ön fontosnak tartja, … xxx[11] burkolt formában vagy valamely általam ismert lát- [4.] hatatlan írással tud írni, írjon Fogarasi címére (Wien VIII. Hammerlingplatz[12] 9., bei General Dr. Korn). Ha így nem lehet, a Br. postán vagy kurírral. Semmi esetre sem ajánlott levélben, mert ezek kivétel nélkül felbontva érnek Bécsbe.

Elvtársi üdvözlettel
L. Gy.

F. címét nem lehet sokat használni, mert a Rostánál van. Írjon „tudományos” karakterű levelet, és címezze Prof. dr. B. F.[-nek]. Így esetleg nekem is lehet írni direkt.

[a lap alján, fejjel lefelé idegen írással: Lukács levele IV. hó]

 

[1] Kézirat, PIL 878. f. 8.cs. 78. őe., 3–6. o. A levél datálatlan, az utolsó oldalon fejjel lefelé fordítva a papírt szerepel, hogy „Lukács levele IV. hó”. – A szerk.

[2] 1921 kora tavaszán a Komintern Berlinbe küldte Kun Bélát és Abraham Guralskyt a német pártban  Paul Levi kevéssel korábbi lemondása miatt kialakult helyzet tisztázása érdekében – ez adott rá alkalmat, hogy Kun az ún. offenzívaelmélet gyakorlatba való átültetésének (a tulajdonképpen kiprovokált és kudarcba fulladt „márciusi akciónak”)  egyik iniciátoraként lépjen föl a német pártban, nem ellenére persze a lemondott Levi, Clara Zetkin, Ernst Däumig  etc. helyébe lépő Brandler– Fröhlich–Thalheimer-féle vezetésnek; a levél tanúsága szerint valamikor áprilisban Lukács is feltűnt Berlinben; ő maga ugyan nem volt a márciusi akció előkészítésének beavatottja, de a KPD elméleti lapjában, a Die Internationaléban megjelent írásaival ha nem is a márciusi akció, de az offenzívaelmélet militáns védelmezőjeként lépett fel az akció bukását követően kirobban vitában. – A szerk.

[3] Talán Szántó Béla. – A szerk.

[4] Hirossik Jánosnak, a KMP bécsi vezetését alkotó triumvirátus Landler Jenő és Lukács mellett harmadik tagjának. – A szerk.

[5] Landler Jenőnek. – A szerk.

[6] Hogy kit takarnak a fedőnevek, nem sikerült azonosítani. – A szerk.

[7] Reichszentrale, a KPD központi bizottsága. – A szerk.

[8] Kiolvashatatlan szó. – A szerk.

[9] Heinrich Malzahn. – A szerk.

[10] Reichsgewerkschaftszentrale der KPD, a KPD szakszervezeti központi bizottsága. – A szerk.

[11] Két kiolvashatatlan sor. – A szerk.

[12] Hamerlingplatz. – A szerk.