Lukács György és Hamburger Jenő levele Rudnyányszky Endrének 1919. december 16-áról[1]
Tisztelt Rudnyánszky elvtárs,
örömmel közöljük önnel, hogy a mozgalom Magyarországon már gyógyulófélben van abból a betegségből, melybe a munkásosztály a diktatúra bukása után esett. Erősen reméljük, hogy hamarosan hallani fog mozgalmunkról. A mozgalom építésének fő akadálya most az, hogy először is hiányoznak az anyagi eszközök, másodszor, hogy vezető elvtársaink vagy börtönben ülnek Magyarországon, vagy Ausztriában internálták őket, és ezért nem tudnak közvetlenül részt venni a mozgalomban. Ezért az ön segítségét kérjük a következőkben:
1. Ha van egy teljesen megbízható futáruk, küldjenek anyagi támogatást.
2. Bocsássanak ki fölhívást a világ proletáriátusához, amely tiltakozik a magyar fehérek ellen, akik vagy 120.000 ember számára, akik ellen nincs ún. „törvényes ítélet”, koncentrációs tábort építettek Hajmáskéren, kitéve őket az éhezésnek és a hidegnek. Tiltakozzanak azoknak az üldözötteknek a lefogása ellen, akiket politikai tevékenységükért úgy szándékoznak büntetni, mintha főbenjáró vétket követtek volna el. Tiltakozzanak a fehér különítmények rémtettei ellen stb.
3. Küldjenek rádióüzenetet a magyar kormánynak, amely nemesi és nagyburzsoá származású hadifogoly tisztek kicserélését javasolná magyar kommunistákra. Nagyon fontos, hogy közöljék a kormánnyal a kicserélendők jegyzékét.
4. Kérjük, intézzenek rádióüzenetet osztrák kormánynak a következő javaslatokkal:
a) osztrák hadifoglyokat adnának ki cserébe kommunista elvtársaink ausztriai internációjának feloldásáért,
b) a legfontosabb elvtársakat (Kun Béla, Pár Ernő. Pogány József, Lengyel Gyula, Landler Jenő elvtársakat) nemzetközi megbízottakká Radekkal együtt. Pontosan tudjuk, hogy az osztrák kormány örömmel beleegyezne, hogy ilyen módon eltávolítsa őket Ausztriából.
c) ha ez utóbbi nem volna lehetséges, akkor, ha lehet, az említett elvtársakat és más internált kommunistákat cseréljenek ki hadifoglyokért (amint az Alkszelrod elvtárs esetében történt).
Minden ezerszer könnyebb lenne, és a magyar munkásmozgalom jövője is ígéretesebb, ha ily módon a vezető elvtársak xxx helyzetben dolgozhatnának xxx[2]
Bécs, 1919. december 16.
A Kommunisták Magyarországi Pártjának
Központi Bizottsága
Lukács, Hamburger[3]
[1] Az orosz nyelvű, gépelt levél fotókópiáját a Politikatörténeti Intézet archívuma őrzi (500. f. 1/2. őe. 1–2.). A levél föltehetőleg Rudnyánszky Endre fordítása, valószínűleg ő írta hozzá a következőket: „Lenin, Buharin elvtársaknak és a Kommunista Internacionálé VB-jének” és: „titkos”. – Rózsahegyi Edit fordítása. – A szerk.
[2] A levél utolsó sora olvashatatlan. – A szerk.
[3] Hamburger Jenő (1883–1936) orvos, az I. világháború idején az MSZDP baloldali ellenzékéhez tartozott, antimilitarista tevékenységéért a hadbíróság másfél évi börtönre ítélte. 1919-ben a dunántúli földfoglalások egyik szervezője, a tanácsköztársaság idején földművelésügyi népbiztos, majd hadtestparancsnok, az egyesült párt egyik titkára. A diktatúra bukása után Ausztriába, majd Olaszországba emigrált. 1923-ban a Szovjetunióba ment, ahol haláláig az össz-szövetségi Röntgenológiai Intézet igazgatója volt. – A szerk.