Marxizmus és sztálinizmus – kötetben magyarul nem megjelent politikai írások a 60-as évekből
Marxismus und Stalinismus – ezzel a címmel jelentette meg 1970-ben a Rowohlt kiadó a Lukács írásaiból készült válogatásának negyedik köteteként Lukács néhány kisebb politikai-politikai filozófiai írását. A sorozat – Ausgewählte Werke I–IV. – válogatása, ha úgy tetszik, „konzervatív ízlésre” vallott: amiről ma szokás megfeledkezni, Lukácsnak 1945 után voltaképp a harmincas években vagy a harmincas évek után írt irodalmi tanulmányai szereztek nemzetközi hírnevet, az első három kötet – Die Grablegung des alten Deutschlands (1967), Faust und Faustus (1968), Russische Literatur – Russische Revolution (1969) – ezekből az írásokból válogatott – a Történelem és osztálytudat újrafelfedezése ugyan már javában zajlott, de, ez köztudott, Lukács nem rajongott újrakiadásának a gondolatáért, és a jelek szerint a sorozat szerkesztői sem (vagy tán csak terjedelménél fogva nem illett a csupa karcsú kötethez), a fiatal Lukács pedig voltaképp ismeretlen volt, legalábbis azok előtt, akik nem olvastak magyarul. (A Die Seele und das Leben című kötet, benne azokkal az írásokkal, amelyekben a Lukács-tanítványok a fiatal Lukács felfedezésének élményét nyugtázták, csak 1977-ben jelent meg a Suhrkampnál.) A negyedik kötetben közölt írások egy része ellenben épp a magyar olvasóknak lehetett ismeretlen: bár a kötetben szerepel jó néhány régtől ismerős tanulmány – érdekes módon épp a Néptribun vagy bürokrata? nem –, de a könyvecske utolsó néhány cikke eredetileg csak a bécsi Forumban jelenhetett meg, magyarul nem. Csak jóval később jelentek meg magyarul is, talán nem védhetetlen cinizmus úgy fogalmazni, hogy akkor, amikor – ne maradjon említetlenül – kellett ugyan még némi civilkurázsi a megjelentetésükhöz, de már elhullatták a méregfogukat – és akkor ezért kerülték el a publikum figyelmét. Hite szerint Lukács – így fogalmaz a kötet egyik írásában – nyugodtan elmondhatta magáról, hogy „objektíve a sztálini módszerek ellenfele” volt akkor is, amikor még Sztálin hívének képzelte magát – a méltányosság azt diktálja, hogy az álláspontját végül explicit formában is megfogalmazó írásait (összegereblyézve) újraközöljük. – Mesterházi Miklós szerk.